Magyar állampolgárság visszaszerzése nyilatkozattal    

Nyilatkozattal szerezheti vissza magyar állampolgárságát az, aki állampolgárságát

• megfosztással,
• Németországba történt áttelepítésével,
• vagy 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. között elbocsátással vesztette el.

Dokumentumok

Nyilatkozat a magyar állampolgárság visszaszerzésére  

A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat 1957. október 1-je előtt születettek részére   

Magyar állampolgárság megszerzése, honosítás    

Ki honosítható?    

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

•     a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott,
•     a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
•     megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított,
•     honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
•     igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Adatlap a magyar állampolgárság megszerzésére honosítással

A jogszabály szövegét itt találja.

Ki honosítható kedvezményesen?    

Amennyiben a kérelmező kérelme benyújtását megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott és

•     a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
•     megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított,
•     honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
•     igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül,

kedvezményesen honosítható, ha

•     magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;
•     kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
•     magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
•     magyar hatóság menekültként elismerte.

A kérelem benyújtásának helye, módja    

A kérelmet csak személyesen, a varsói konzulátuson nyújthatja be.

A hazai anyakönyvezés(ek) iránti kérelmét egyidejűleg nyújthatja be állampolgárság vizsgálata iránti kérelmével. Az eljárási díjakról itt talál további információt.

Kérjük, keresse fel a varsói Nagykövetség honlapján a hazai anyakönyvezéssel kapcsolatos oldalt.

Dokumentumok    

• A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat    
• Honosítási kérelmi nyomtatvány

A postai úton történő ügyintézés előfeltétele a konzuli díj megfizetése banki átutalással.

Az átutaláshoz szükséges adatok:

A konzulátus kéri az átutalást úgy indítani, hogy a küldő és a fogadó bank által levont díj ne Magyarország varsói Nagykövetségét terhelje (tehát ténylegesen a konzuli díj euróban meghatározott összege érkezzen a Nagykövetség bankszámlájára).

A konzuli díj összegét, a díj kiszabásának módját az 5/2010. (XII. 31.) külügyminiszteri rendelet írja elő.

További információt a konzuli eljárási díjakról szóló tájékoztatóban talál.

  Vissza

Konzulátusunkon alábbi útlevelekkel kapcsolatos ügyintézésre van lehetősége:

• Új magánútlevél igénylése

• Ideiglenes magánútlevél igénylése** Kizárólag bajbajutott magyarok részére, konzuli segítségnyújtás keretében kiállított ideiglenes útiokmány egyszeri hazatérés céljából 

Dokumentumok

• Egyszerűsített honosítási–visszahonosítási kérelem nyomtatvány
• Adatlap egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmezők külföldön történt születésének hazai anyakönyvezéséhez
• Adatlap egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmezők külföldön kötött házasságának hazai anyakönyvezéséhez

​Részletes leírás az egyszerűsített honosításról: itt

Ki nyújthat be egyszerűsített honosítási kérelmet?

Egyszerűsített honosítási kérelmet az a nem magyar állampolgár nyújthat be,

• akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
• magyar nyelvtudását igazolja,
• a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
• honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
• aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
• aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

Külföldön hol és hogyan adható be a honosítási kérelem?

a magyar külképviseleteken, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a kérelem elektronikusan előkészíthető a Konzinfo Ügysegéd rendszerben - konzinfougyseged.mfa.gov.hu) lehet benyújtani.

Belföldön hol adható be az egyszerűsített honosítási kérelem?

A kérelem beadható:

a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatalánál,
a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,
 

Az egyszerűsített honosítási eljárás időtartama és díja

Az eljárás időtartama kb. 4-6 hónap. Ebben nincs benne az egyes eljárási cselekmények – pl. hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a közbiztonság, illetve nemzetbiztonsági véleményezés – időtartama.

Az eljárás maga illeték- és konzuli díjmentes. A közjegyzői cselekmények (pl. másolat, vagy fordítás hitelesítése) díjkötelesek.

Az egyszerűsített honosítási kérelemhez csatolandó iratok

A konzulátus kéri, hogy a honosítási kérelemhez az alábbi dokumentumokat csatolja:

• Születési anyakönyvi kivonat és családi állapotot igazoló okirat eredetiben vagy hiteles másolatban. Hitelesnek elfogadható pl. közjegyző által hitelesített másolat is.
•  Magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot (ezt a kérelemnyomtatványban feltüntetett helyen kell kézzel megírni)
• A kiskorú gyermekről 1 db igazolványképet kell csatolni (amennyiben hat év alatti). 

Felmenő, vagy a kérelmező magyar állampolgárságának igazolására elfogadható okiratok:

• pl: állami és egyházi anyakönyvből kiállított születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat; keresztlevél; egykori állampolgársági bizonyítvány; honosítási, visszahonosítási, elbocsátási okirat; névváltoztatási okirat; korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány (eredetiben, vagy hiteles másolatban kell bemutatni),
• a magyarországi származás valószínűsítésére elfogadható okiratok (csángók esetében).

Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással kell a kérelemhez csatolni. A hiteles fordítás díjait az eljártási díjak menüpontban találja. 

Tájékoztatás a döntésről

A törvényi feltételek vizsgálatát a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya végzi. A magyar állampolgárság megszerzéséről a Köztársasági Elnök honosítási okiratot ad ki. 

A konzulátus az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü/fogadalom letételének lehetséges időpontjáról és helyéről. Az esküt/fogadalmat a felhívástól számított egy éven belül (jogvesztő határidő!) le kell tenni.

Névmódosítási kérelem

Az eljárás keretében névmódosítási kérelmet is be lehet nyújtani. A névmódosítási kérelem nyomtatványa az egyszerűsített honosítási kérelemnyomtatványban található.

Mire ad ez lehetőséget?

A névmódosítási kérelem arra ad lehetőséget, hogy a kérelmező a magyar állampolgárság megszerzésével együtt:

• visszanyerje családjának egykor viselt családi nevét,
• a magyar névviselési szokásoktól idegen elemeket, nemére utaló végződést a nevéből elhagyja,
• utónevének a magyar megfelelőjét kérje.

A kérelem beadásának módja

A névmódosítási kérelmet csak személyesen, a varsói konzulátuson lehet benyújtani. A kérelmet korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője terjesztheti elő, együtt élő családtagok közös kérelmet nyújthatnak be.

Mit vizsgál a konzulátus?

A kérelem átvételekor a varsói konzulátus a következőket vizsgálja:

• személyazonosságot (érvényes útlevél, érvényes személyazonosító igazolvány, tartózkodási jogot igazoló okmány, vezetői engedély – ha a kérelmező országában is felhasználható),
• a formanyomtatványban feltüntetett adatok meg kell, hogy egyezzenek a csatolt okmányok adataival (a név és születési adatokat a születési és házassági anyakönyvi kivonat alapján kell feltüntetni),
• a megfelelő kérelemnyomtatványon, elérhetőség megadása (telefonszám, e-mail cím),
• szükséges nyilatkozatok megtétele a büntetlenségről, a magyar nyelvtudásról, az eskü letételének helyéről és a névmódosítási kérelem benyújtásáról,
• a magyar nyelvtudás ellenőrzése: igazolás a kérelem nyomtatványon, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal, elbeszélgetéssel.​

​**  A szükséges magyar nyelvtudásról bővebben:

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton kívánjuk felhívni a figyelmét arra, hogy a magyar állampolgárság egyszerűsített honosítással történő megszerzésének többek között az egyik alapvető törvényi feltétele, hogy a kérelmező kommunikációs szinten értse és beszélje a magyar nyelvet, honosítási kérelmét önállóan segítség nélkül elő tudja terjeszteni, az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre önállóan, rövid mondatokban válaszolni tudjon. Amennyiben a nyelvtudás ellenőrzésekor Ön a kellő szintet nem éri el, honosítási kérelmében nem számíthat pozitív döntésre. 

Jelen felhívásunk célja, hogy elősegítse az egyszerűsített honosítási eljárásban a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódó gyakori problémák elkerülését, illetve megelőzze azt, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi feltételeink - kiemelten a magyar nyelvtudás hiánya – nem kellő ismerte következtében Ön visszaélés áldozatává váljon. 

Kérjük, hogy fokozottan figyeljen az egyszerűsített honosítási eljárás valamennyi törvényi kritériumának meglétére kérelme benyújtásakor, fordítson külön gondot a magyar nyelv elsajátítására, mert annak a fentiekben vázolt szinten történő ismerete alól nincs törvényi mentesítés, azt a hatóság minden esetben közvetlenül ellenőrzi. 

Amennyiben az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggésben információra van szüksége, úgy forduljon bizalommal az illetékes külképviselethez, a kormányhivatalhoz, ahol hiteles felvilágosítást adnak az Ön részére. Kizárólag olyan képviselőt vegyen igénybe ügyeinek képviseletével, aki nem próbálja Önt meggyőzni arról, hogy a magyar nyelvtudás ismerete nélkül is születhet kérelmének helyt adó döntés. 

Lemondhat a magyar állampolgárságáról az a külföldön élő magyar állampolgár, aki igazolja, hogy már rendelkezik külföldi állampolgársággal, vagy erre ígérvénye van.

Az esetleg hiányosan beadott kérelem mielőbbi kiegészítését elősegítendő a varsói konzulátus kéri, hogy annak benyújtásakor otthoni-, mobil- vagy munkahelyi telefonszámát is adja meg.

Az eljárás menete

A lemondásról a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt és erről okiratot ad ki.

Ha a kérelmező magyarországi lakos volt, akkor tekinthető külföldön élőnek, ha a külföldi letelepedési (korábban kivándorlási) szándékát bejelentette és ezt nyilvántartásba vették. E törvényi feltételből következik, hogy teljesíthető kérelmet csak a varsói konzulátuson lehet előterjeszteni.

A kérelem benyújtása

A lemondásra irányuló nyilatkozat (kérelem) a Lemondás a magyar állampolgárságról című adatlap kitöltésével és benyújtásával tehető meg. A konzulátus kéri, hogy nyomtatott betűkkel töltse ki az adatlapot. Kérjük, a nevek kitöltésénél teljes nevet írjon (pl. „Minta Géza Béla”, „Minta Géza” helyett).

A lemondási nyilatkozathoz mellékelendő dokumentumok

Lemondás esetén a kérelemhez mellékelni kell az érintett külföldi állampolgárságát igazoló okiratot vagy az ígérvényt, valamint a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat. A magyarországi anyakönyvi eseményről kiadott anyakönyvi kivonatok eredeti példányát le kell adni.

További teendők a lemondásról szóló okirat kézbesítése előtt

A lemondásról szóló okirat kézbesítése előtt le kell adni a magyar állampolgárságot igazoló okmányokat is (útlevél, személyazonosító igazolvány, stb.) Ez utóbbi okmányokat a varsói konzulátus visszaküldi a kiállító hatóságnak vagy jogutódjának.

Fontos telefonszámok

Fontos dokumentumok

• Magyarországról Lengyelországba utazásukhoz elegendő az érvényes személyi igazolvány, amennyiben azonban továbbutaznak harmadik országba, rendelkezzenek érvényes útlevéllel is.
• Ha gépkocsival érkeznek az ország területére, legyen legalább általános gépjármű biztosításuk és elsősegélycsomagjuk, noha, javasolt a CASCO biztosítás is.
• jogosítvány
• forgalmi engedély
• utasbiztosítás / EU-kártya

Teendők lopás esetén

A varsói konzulátusra számos bejelentés érkezik útlevél elvesztéséről, illetve pénztárcák, női táskák, útlevelek ellopásáról.

Lopás esetén kérjük, keressék fel az első helyi rendőrkapitányságot és kérjenek jegyzőkönyvet az esetről. A lengyel rendőrség csak lopás esetén állít ki jegyzőkönyvet az esetről.

Értéktárgyaikra legyenek különös figyelemmel!

Pályaudvarokon, tömegközlekedési eszközökön fokozottan kell ügyelni a zsebtolvajokra. A gépkocsiijaikat – lehetőség szerint – őrzött parkolóba helyezzék.

Alkoholfogyasztás

Lengyelországban az utcákon, parkokban és egyéb nyilvános helyeken alkoholtartalmú italokat fogyasztani tilos. A szabálysértés 100 PLN, kb. 7200 Ft büntetést von maga után.

Másolat hitelesítése, hiteles másolat készítése

Másolat hitelesítése, hiteles másolat készítése személyesen vagy postai úton is intézhető, előzetes időpontfoglalással, melyet megtehet  e-mail-ben  vagy telefonon.

A kérelem személyes benyújtásakor be kell mutatni a kérelmező érvényes, fényképes személyazonosító okmányát, postai úton benyújtott kérelemnél pedig be kell küldeni az okmányról készített másolatot.

Fontos, hogy a kérelem postai úton történő benyújtása esetén az eredeti okiratot minden esetben küldje meg, valamint kérjük, tűntesse fel telefonszámát és e-mailcímét is.

• Másolat hitelesítése: a konzuli részleg az Ön által készített másolatot hitelesíti az eredeti irat bemutatása mellett.
• Hiteles másolat készítése: az Ön által benyújtott eredeti iratról a konzuli részleg készít fénymásolatot, illetve hitelesíti azt.

** A konzul másolat hitelesítés esetén a tanúsítványban kizárólag azt igazolja, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyezik. Másolat hitelesítésekor az alapirat valódiságát, illetőleg a kiállításra jogosulttól való származását a konzul nem vizsgálja és nem is igazolja. 

 
Az eljárások díjáról a Konzuli Díjak menüpont alatt tájékozódhat.

A személyesen benyújtott kérelem esetén a hitelesítés helyben megvárható.

Węgierskie Biura Radców Handlowych w Polsce

Nową zagraniczną politykę ekonomiczną przyjął w 2014 roku rząd Węgier po wyborach parlamentarnych na Węgrzech, którego głównym celem jest zwiększenie udziału przemysłu, eksportu i bezpośrednich inwestycji w produkcie krajowym brutto. Realizacja tego zamierzenia wymagała zasadniczej zmiany węgierskiej polityki zagranicznej.

Dzięki rozszerzeniu kompetencji Ministerstwa Spraw Zagranicznych o kwestie handlowe, powstało Ministerstwo Spraw Zagranicznych i Handlu, instytucja z nowymi możliwościami: do klasycznej dyplomacji dołączyła dyplomacja gospodarcza, dyplomacja naukowa, oraz dyplomacja kulturalna, mając za główne zadanie realizację węgierskich interesów gospodarczych na rynkach zagranicznych.

Ministerstwo Spraw Zagranicznych i Handlu Węgier wyznacza kierunek rozwoju handlu oraz promocji inwestycji, realizacji których wykonują działające przy placówkach dyplomatycznych biura radców handlowych. W Polsce działają obecnie dwa biura radców handlowych: jedno przy Ambasadzie Węgier w Warszawie, drugie przy Konsulacie Generalnym w Krakowie.

Biura te zostały utworzone w celu wsparcia węgierskich firm, w tym w szczególności małych i średnich przedsiębiorstw w procesie ich umiędzynarodowienia. Biura zajmuje się również problematyką polsko-węgierskiej współpracy gospodarczej. Szczególny nacisk położony jest na działania promocyjne.

Do podstawowych zadań biur radców handlowych należy udzielanie nieodpłatnej pomocy węgierskim i polskim przedsiębiorcom zainteresowanym wymianą handlową między naszymi krajami ze szczególnym naciskiem na rozwój sprzedaży węgierskich produktów w Polsce. Biura te są także odpowiedzialni za wspieranie działań mających nakłonić polskich partnerów do inwestowania na Węgrzech.

Do głównych zadań i celów naszych biur handlowych należą:

• Promocja Węgier i węgierskiej gospodarki na terenie Polski,
• Wspieranie i doradztwo dla węgierskich eksporterów szukających rynku zbytu w Polsce,
• Podejmowanie działań zachęcających firmy polskich do inwestycji na Węgrzech,
• Udzielanie niezbędnych informacji handlowych węgierskim podmiotom gospodarczym planującym działalność inwestycyjną, produkcyjną, handlową i usługową na terenie Polski,
• Dostarczanie aktualnych informacji rynkowych potrzebne do planowania, organizowania eksportu i/lub inwestycji do Polski, rozpoznania lokalnego ryzyka rynkowego, oraz udziału w przedsięwzięciach promocyjnych,
• Pomoc w nawiązywaniu kontaktów handlowych pomiędzy węgierskimi i polskimi firmami,
• W oparciu o posiadane bazy danych wyszukiwanie odpowiednich dystrybutorów, importerów i eksporterów,
• Przygotowanie firm do negocjacji handlowych,
• Udzielanie informacji na temat imprez targowo-wystawienniczych,
• Uczestnictwo w ważnych imprezach targowych w Polsce,
• Doradztwo i pomoc dla misji polskich eksporterów wizytujących targi,
• Organizowanie seminariów dotyczących promocji branż, regionów i możliwości inwestycyjnych w Polsce.

Zapewniamy:

• Równe, partnerskie traktowanie przedsiębiorców, bez względu na skalę ich działania,
• Postępowanie zgodne zasadami etyki, w tym nieujawnianie tajemnic przedsiębiorstwa, czyli m.in. informacji technicznych, technologicznych, handlowych, organizacyjnych, statystycznych lub innych, które mogą mieć wpływ na funkcjonowanie przedsiębiorstwa.

Odwiedź naszą stronę internetową

• István Íjgyártó nagykövet

• Balázs Dobri
  I sekretarz, zastępca szefa misji
  email 
• ppłk Antal Csík
  attaché wojskowy
  email
• dr István Szegedi
  I radca
• Máté Gergely
  I sekretarz
• Ágnes Chwist
  I sekretarz, regionalny dyrektor finansowy
• dr Emőke Korzenszky
  I sekretarz, attaché ds. rolnych i środowiska
• Gáspár Keresztes
  II radca, dyrektor - Instytut Liszta
• Mónika Sarolta Molnár
  II sekretarz, konsul
  email
• Petra Dancsok
  attaché
• mjr Tamás Csete
  zastępca attaché wojskowego
  email
• Erika Németh
  attaché, prowadząca sekretarka
• Kitti Cecília Varga
  attaché, administrator konsularny
• Tibor Öcsi
  administrator finansowy
• Ildikó Bori
  administrator finansowy
• Norbert Péntek
  kucharz
• László Kalmár
  kierowca
• Éva Pasternak
  tłumaczka
• Zsuzsanna Polgár
  sekretariat
• Maciej Wyrzykowski
  asystent ds. handlowych
• Grażyna Wielba-Biegaj
  sekretarka

Konsulat Generalny Węgier w Łodzi

Honorowy Konsul Generalny: Tadeusz Kaczor

Telefon: (00 48) 730 300 237

Email: konsulat@konsulatwegier.pl

93-491 Łódź

ul. Mielizny 13.

Konsulat Węgier w Poznaniu

Konsul Honorowy: prof. Witold Abramowicz

Telefon: (00 48) 61/ 841-01 40

Email: witold@abramowicz.pl

60-454 Poznań

ul. Gniewska 87.

Konsulat Węgier w Bydgoszczy

Konsul Honorowy: Marek Pietrzak

(Asystent: Adam Sokołowski)

E-mail: konsul@marek-pietrzak.pl

Telefon: (00 48) 504 012 688

85-211 Bydgoszcz

Hotel Park

ul. Wrocławska 3.

Konsulat Węgier w Rzeszowie

Konsul Honorowy: Zbigniew Ungeheuer

Telefon: (00 48) 510 332 961

Email: konsul.podkarpacie@gmail.com

35-030 Rzeszów

ul. 3 Maja 28. p. I.

Godziny urzędowania:           w czwartki w godzinach od 15.00 do 18.00

Konsulat Węgier w Kielcach

Konsul Honorowy: Andrzej Łukasik

Telefon: (00 48) 575 551 533

Email: andrzejlukasik@konsul-wegry.pl

25-008 Kielce

ul. ks. Stanisława Staszica 1/119

Godziny urzędowania:           w czwartki w godzinach od 15.00 do 18.00

Konsulat Węgier w Lublinie

Konsul Honorowy: Artur Cezary Sienkiewicz

Adres pocztowy:                    20-016 Lublin, Dolna Panny Marii 5.

Adres elektroniczny:               artur.cezary.sienkiewicz@gmail.com

Numer telefonu:                     +48 516 200 606

Godziny urzędowania:           w czwartki w godzinach od 14.00 do 16.00

Konsulat prosi o zapoznanie się z informacjami, w jakich sprawach Konsulat może, a w jakich nie może udzielać pomocy

W jakich sprawach Konsulat może udzielać pomocy osobom potrzebującym ochrony konsularnej?

• wystawia tymczasowy paszport w przypadku utraty paszportu wskutek zagubienia, kradzieży, zniszczenia lub uszkodzenia;
• udziela rad i współpracuje z osobą poszkodowaną celem zorganizowania powrotu do kraju za własne zasoby lub przy skorzystaniu z pomocy finansowej bliskich lub znajomych;
• może udzielić pożyczki na powrót do domu z obowiązkiem zwrotu otrzymanej kwoty i pokrycia stosownej opłaty w przypadku, gdy dana osoba nie jest w stanie zadbać o siebie z własnych środków lub z innych źródeł, gdy nie jest winna zaistniałej sytuacji i pożyczka uchroni ją przed dalszym uszczerbkiem jej interesów;
• w przypadkach awaryjnych dotyczących zdrowia (np. gdy występuje ciężka epidemia) Konsulat przekazuje dane kontaktowe do miejscowych lekarzy i szpitali, współpracuje w organizowaniu transportu do domu, gdy takie są wskazania medyczne; 
•  w sytuacjach kryzysowych Konsulat udziela informacji i w razie potrzeby ułatwia powrót do domu, wzgl. pomaga w organizowaniu ewakuacji;
• w przypadku zatrzymania, aresztowania – jeżeli Konsulat otrzyma taką informację – wyjaśnia powody i ocenę prawną zarzucanego czynu i śledzi z uwagą okoliczności zatrzymania;
• na prośbę zatrzymanego Konsulat powiadamia bliskich lub w razie potrzeby znajomych zdolnych do udzielenia pomocy;
• Konsulat przekazuje dane kontaktowe do lokalnych tłumaczy i adwokatów;
• w przypadku zgonu za granicą Konsulat powiadamia bliskich zobowiązanych do pochowania zmarłego i przekazuje informacje dotyczące pochówku lub transportu zwłok do kraju.

W jakich sprawach Konsulat NIE może pomagać, współdziałać?

• w organizowaniu wyjazdu za granicę;
• w rezerwacji lub zmianie rezerwacji biletów podróżnych;
• w rezerwacji noclegów w hotelu czy w innych miejscach zakwaterowania; w przechowywaniu bagaży;
• w naprawie samochodów lub innych pojazdów, zapewnieniu paliwa;
• w transporcie osób lub bagaży;
• w usługach bankowych, ubezpieczeniowych i pocztowych;
• w znalezieniu pracy za granicą i w rostrzyganiu sporów pracowniczych;
• w sprawowaniu przedstawicielstwa prawnego przed sądem lub innymi władzami;
• w tłumaczeniach pisemnych lub na żywo, z wyjątkiem urzędowych postępowań konsularnych;
• w uzyskaniu pozwoleń na pobyt, zezwoleń na pracę lub innych;
• w rozstrzyganiu sporów sądowych lub niesądowych z zakresu prawa cywilnego;
• w zapłaceniu lub zadatkowaniu płatnych za granicą kosztów, nakładanych opłat, takich jak grzywna, kaucja, wadium, honorarium adwokacki, opłata za usługi medyczne itp.
• w egzekwowaniu spadku, niewypłaconego wynagrodzenia itp.
• Konsulat nie może w żaden sposób współdziałać w prowadzeniu śledztwa za granicą w sprawach kryminalnych;
• Konsulat nie może wpływać na przebieg i wynik toczących się spraw wykroczenionych lub  kryminalnych. Nie ma też sposobności i możliwości załatwienia pozaprawnego wypuszczenia z aresztu lub załatwienia dla zatrzymanego specjalnego traktowania.

(http://konzuliszolgalat.kormany.hu/az-allampolgarok-konzuli-vedelme)